Rossz hír a BEGAS-nak

Szentgotthárd városa 4 éve küzd azért, hogy ne építsen a határába egy osztrák cég -a BEGAS- gigantikus szemétégetőt. Kifogásaink között szerepel, hogy közel-távol nincs annyi szemét, amennyit az osztrákok elégetni terveznek (325 ezer tonna/év), így sok száz km távolságból, egyelőre ismeretlen helyről hoznák a fűtőanyagot. Elmondtuk, hogy a hulladék megsemmisítésének egyik legrosszabb módja az égetés, hiszen -bármilyen szűrőt is szerelnének fel- a különböző adalékanyagok oxidjait nem lehet teljesen felfogni, így az könyörtelenül terhelné a levegőt, az élővilágot, az embert. Egy égető minimum 50 évig üzemelne, tönkretéve térségünk tájképét, és még sorolhatnánk sokáig a negatívumokat.

A BEGAS-t eddig mindez hidegen hagyta. Sokaknak van olyan érzése, hogy lenézi azokat, akik nem akarnak őrült projektjük hatásviselői lenni. Folyton arról beszéltek, hogy olyan előkezelt műanyag hulladékot szállítanának Szentgotthárd mellé, melynek fűtőértéke a kőolajéval egyenlő, szinte ugyanaz.
Korábban leírtuk, hogy Ausztriából nem tudnak elég műanyagot begyűjteni (a műanyagon van a hangsúly a fűtőértéke miatt!), így Észak-Olaszország, Magyarország lehet számukra az a hely, ahonnan begyűjtenék a hulladékot. Az, hogy így szembemennének azzal az uniós elvárással, mely alapján a szemetet helyben kell kezelni, biztosan legyintenének a BEGAS központjában, arra azonban már nem, hogy terveikben lemondhatnak a magyarországi műanyagról!

Közel 130 milliárd forintos beruházással olyan projekt indul 25 magyarországi helyszínen, amely nagymértékben (97%) lecsökkenti a lerakott műanyag-hulladék mennyiségét. A kivitelező PCP Zöldenergia Zrt. olyan hulladékhasznosító berendezéseket telepít a már működő regionális hulladékkezelő cégek közvetlen környezetében, amely a műanyag hulladékból folyékony alapanyagot állít elő.

A műanyag hulladékokat feldolgozó technológiája egy katalitikus eljárás. Ebben az anyag átalakulása, 420-490 0C közötti hőmérsékleten, zárt rendszeren belül, levegőtől hermetikusan elzárt környezetben játszódik le. (Nincs égési folyamat!).
A készülék belsejében atmoszférikus nyomású feltételek mellett a műanyag hulladék megolvad, majd forr. A folyamatosan adagolt katalizátor felületén a szénatomok megkötődnek, lekokszosodnak.

A láncokból leszakadó szénatomok kiválnak a struktúrákból, így az anyag struktúrája szétbomlik. Megtörténik a láncok és kötések törése, leépülése.

Az alapanyagként szolgáló hulladékok elsősorban poliolefinek, például polietilén (PE) és polipropilén (PP). A hasznosítható hulladékok köre igen széles, a mindennapokban használt termékektől a speciális felhasználási területű termékekig terjed.
Az eljárás során a műanyaghulladékokban található szénhidrogén kerül újrahasznosításra (viasz, könnyű fűtőolaj, diesel, hígító, benzin), és ez által a műanyag hulladék alternatív energiaforrássá válik, miközben feleslegessé válik az esztelen égetés.

A kormány egyedi döntése értelmében a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium telephelyenként 160 millió forint támogatást nyújt a projektnek. A beruházás összköltségének nagy részét egy külföldi tőkebefektető biztosítja.

Az egyes helyszíneken (pl. Szombathely, Zalaegerszeg) 2-2 berendezés működik majd és évente 12 ezer tonna műanyagot dolgoz fel ( ez összesen 300 ezer tonna/év). A tervek alapján két év alatt épülnének fel az üzemek.

BEGAS, ideje lenne visszavonulót fújni!

Pro Natura St.Gotthard
2010. április 5.